Nem szeretnék arról írni, hogy milyen szép ez a nap, hiszen arról szól szinte minden magazin. Azonban kevesen tudjuk honnan ered. Nézzük hát meg! |
Rosszmájú emberek szerint a Valentin napot a virágárusok találták ki, hogy ezen a napon nagyobb bevételre tegyenek szert. Azonban ha jobban utánna nézünk...:
Bálint már középkori naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ünnepét tehát őseink is számon tartották. Népszerűségét kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja a középkor végén. 1522-ben a legkedveltebb Szegedi keresztnevek közé tartozott. Ebből arra kell következtetnünk, hogy a népünk körében is liturgikus hagyomány vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához. Vannak a naphoz fűződő tájjellegű szokások: - A mohácsi sokácok ezen a napon böjtölnek: csak egyszer esznek vagy zsír nélkül főznek, a templomban imádkoznak, gyónnak, áldoznak. - Hőgyész kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva Bálint oltalmazza meg őket a leeséstől. - Az elekiek azon a napon, amelyre Bálint napja esik, egész évben nem ültetnek aprójószágot. Bálint reggelén az állatok itatóvizébe szenteltvizet cseppentenek. - Mindszenten akár van, akár nincs hó ezen a napon, csíkot söprenek, vagyis utat vágnak az udvar olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág, de az ég madarai igen. Ide mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak számukra. - Cserszegtomaj gazdái Bálint-napkor napkelte előtt megkerülik a birtokukat, hogy a tolvajokat és a madarakat távol tartsák a szőlőtől. - Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket. - Hangonyban úgy vélik, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, ez már a tavaszt jelenti. - A rábaközi Szil faluban Bálintot a verebek védőszentjének tartják, mert már nekik is kezd kedvezni az időjárás.
Tehát a szerelmesek napja nagyon régi ünnep, és ősi szállakhoz nyúlik vissza. Bár hazánkban újra csak pár éve lett felkapva, a szerelmesek napja volt, van és lesz is! :) | |